A manilai csodadoktor

“Az a baj a világunkkal, hogy mindenki a varázslatos megoldást keresi, de senki nem hisz a varázslatban.” Milyen egyszerű lenne csak egy pirulát bekapni, és örökre elbúcsúzni minden fájdalomtól. Milyen kényelmes is lenne, ha a gyógyulásunkért önmagunknak nem kellene semmit sem tenni, csak megérint egy nagy varázsló, és máris rendben van minden, végleg. Azonban a gyógyulásnak folyamata van, testi és lélekszinten is, mint ahogyan a betegségek és egyéb, nem kívánt állapotok kialakulása is egy folyamat során történik, nem varázsütésre. Még akkor sem, ha néha ez a látszat.

A gyógyulási folyamat

Tegyük fel, hogy van valaki, aki éveken keresztül jár egy pár rossz cipőben. Talán, amikor belelépett, még egész kényelmes volt, vagy annak tűnt legalábbis. Idővel azonban elkezdett egyre kényelmetlenebbé válni, szorítani, nyomni, a bőrt itt meg ott ledörzsölni. Emberünk azonban kitart, és tovább viseli a kényelmetlenséget. Esetleg hisz benne, hogy a helyzet majd valahogyan megváltozik, hogy a cipő betörik és végre kényelmes lesz. Vagy ragaszkodik hozzá, mert ugyan kényelmetlen, de annyira szép, és valóban csodálatosan néz ki benne szerinte. Ezer meg egy oka lehet, míg végül emberünk a cipőt addig hordja, hogy a lába teljesen tönkremegy bele. Csak akkor, amikor már járni sem tud, döbben rá, hogy valami nincs rendben, és talán kér segítséget.

Eljut egy orvoshoz, aki megműti és rendbehozza a lábat, de az operáció csupán megkísérli, de nem állíthatja helyre az eredeti állapotot. A csontok ismét a helyükön vannak, de a műtéti sebek, a korábbi sérülések még mindig piszokul fájnak. Annyira, hogy már önmagában ez a tünetegyüttes felér egy külön betegséggel. Bekötözik, fekvőgipszet kap, gyógyszereket, amelyek segítenek megszüntetni a műtét okozta következményeket. Ezen túl még jó tanácsokat, hogy mit tegyen, hogyan éljen, járjon a továbbiakban, milyen lábbeli fogja megelőzni azt, hogy az állapota ismét leromoljon. És legfőképpen azt, hogy dobja el a régi cipőjét! Amikor leveszik a gipszet, még nem kezdhet el azonnal szaladni. Időbe telik, amíg a lábait újra ugyanúgy, vagy legalábbis majdnem olyan jól fogja tudni használni, mint az első nap előtt, amikor a vacak cipőt felhúzta.

Ezen senki nem csodálkozik, hiszen mindenki tudja, az ilyen dolgokhoz idő kell. Sőt azt is mondják sokan, hogy a lélek sebei nehezebben gyógyulnak, mint a testi sérülések. Ezért érthetetlen, hogy miért várjuk el, hogy a manilai csodadoktor, mágus, vudu nagymester egyetlen érintésére megszűnjenek a problémáink. A lelki kondíciók ugyanígy működnek. Évekig, évtizedekig, vagy akár életeken át kényszerítettük már magunkat bele egy olyan szerepbe, ami mostanára már elkezdett annyira nyomasztani, hogy változtatni akarjunk rajta. Egyetlen kezelés, energetikai oldás hatalmas megkönnyebbülést tud okozni, hiszen hirtelen változtat az érzésen, jelentős mértékben. Azonban a munkának itt még nincs vége. A problémával a továbbiakban is foglalkozni kell. Egyrészt, hogy teljesen meggyógyulhasson, vagy amennyire lehetséges. Másrészt pedig azért, hogy pusztán megszokásból, lustaságból vagy ragaszkodásból ne vegyük vissza a hátunkra azt a puttonyt, ami miatt a probléma kialakult.

Okok és előzmények

Lehet, hogy évszázadok óta vagy áldozatszerepben, ami miatt a mai napig nem tudsz egy tisztességes párkapcsolatot kialakítani. Lehet, hogy nagyon mélyen leledzik az a sebzettséged, ami miatt képtelen vagy önbizalomra szert tenni. Az egészségi kondíciókról nem is beszélve, hiszen ezek már nagyon durva szintre legyűrűzött jelei annak, hogy a lélek szintjén valami nincs rendben.

A világban minden energia, te is az vagy. Az energia pedig maga az áramlás. Amikor az áramlás akadálymentes, nincs baj. De ha kellemetlenül érzed magad, akármilyen értelemben, az biztos jele annak, hogy az áramlás korlátozva van. Bárminemű kényelmetlenségre gondolok, kezdve a kapcsolatoktól, azon keresztül, hogy rosszul érzed magad a munkahelyen, nem találod az életcélodat, nincs energiád, vagy nem tudod megteremteni a vágyaidat, egészen addig, hogy akár egy betegségtől, fizikai kondíciótól szenvedsz. A rosszkedv is az áramlás akadályoztatásra vall.

Szándék és türelem

Amikor végre felismerted a problémádat, és felkerestél egy szakembert is esetleg, erre a két dologra kell nagyon ügyelni. A szándékod, hogy a helyzetet megváltoztatod, a legfontosabb eleme a gyógyulásnak. Amíg csak ímmel-ámmal akarunk meggyógyulni, addig semmi jelentős nem fog történni. Az állapot enyhülhet, ideig-óráig, de azután visszahúz a régi kerékvágás. Könnyű azt gondolni, hogy jól akarok lenni, de tenni már nem akarok semmit érte. Gyógyulni akarok, de változni nem, az nem fog működni. Jelenlegi állapotunk (fizikai, érzelmi, gondolati és lelki szinten is) az eddigi cselekedeteink (érzelmeink, gondolataink) következménye. De a visszaesés is a folyamat része! Ha elsőre nem sikerül, még ne add fel! Azt szoktam mondani, hogy addig próbálkozzunk, amíg egyszer csak sikerül, hiszen az időnkbe belefér, nemde? Ezért vagyunk itt a Földön, hogy dolgozzunk magunkon, tehát nagyon is rendjén van ez a fajta elfoglaltság.

Türelmesnek kell lenned magadhoz és a folyamathoz is. A legjobb gyógyító is csak annyit tud rajtad segíteni, amennyit te segítesz magadon. Amennyire te hagyod, hogy az életed megváltozzon. És sajnos, az eredményt bármikor képes vagy lenullázni, ha visszafordulsz a régi mintádhoz. De még ez sem baj! Amikor megint észreveszed, hogy benne vagy, ismét végigjárod az eddigi utat, és ezúttal már könnyebb lesz elérni azt a gyógyultabb szintet, ahonnan visszazuhantál. Nem győzöm hangsúlyozni, de tényleg fontos: a visszaesés is a folyamat része.

Az úton mindig vannak állomások, ahol szakértőhöz kell fordulnunk, és mindig vannak olyan részek, amelyeken egyedül kell átkelned. Kedvenc példám a fogmosás: tudod, olyat senki sem gondol, hogy na egyszer jól megmostam a fogamat, és többé sosem kell. Minden nap ápolod, minimum fogmosás, de fogselyem, szájvíz is szóba kerülhet. Sőt ezen felül még érdemes időnként fogászati ellenőrzésre is eljárni. Nincs ez máshogy a lelkünkkel sem. Napi szintű gondoskodást igényel, és igen, időnként érdemes ránézetni valakivel, különösen akkor, ha kifejezetten érezzük, hogy valami nincs rendben.

Ezért javaslom azt, hogy amellett, hogy oldásokra, kezelésekre eljársz, amikor nagy a baj, mindenképpen tanulj meg legalább egy olyan módszert, amit te is tudsz alkalmazni otthon magadon. Tanuld meg és használd! Gyakorolni kell, mégpedig lehetőleg olyankor, amikor jól vagy. A nyugalmi állapotban az agyad meg fogja szokni a módszert, így amikor bajod van, már sokkal könnyebb lesz elővenni. Mire gondolok? Lehet az bármilyen módszer, ami neked tetszik. Meditáció, agykontroll, Akasha, reiki, vagy bármi. Feszülten, idegesen, fájdalomban sokkal nehezebb lesz elérni a megfelelő szintet, ha előtte egészségesen nem gyakoroltad be. Azonban, ha kitartóan gyakorlod, még komoly stressz esetén is könnyedén fogsz váltani, amikor a módszeredhez nyúlsz.

Tehát a “segíts magadon” és a “kérj segítséget” irányelv egyidejűleg hatályos. Az élet egy tanulási folyamat, nem lehet leülni és megpihenni, de gyakorlattal egyre könnyebben veheted az akadályokat.

Ha tetszett az írás, és úgy gondolod, másnak is hasznára válhat, kérlek, hogy oszd meg a bejegyzés alatt található gombok segítségével. Köszönöm!